X11VNC szerver telepítése és beállítása Raspbian alatt

Miért is kell vagyis nem kell csak jó ha telepítünk egy VNC szerver alkalmazást a vasunkra? Többek között azért, hogy utána grafikus felületen érjük el a kis kütyünket, plusz azért is mert nem minden művelet végezhető el SSH-n keresztül. Ha ez nem lenne elég indok, akkor mert csak.

Lássuk hogyan is kezdjünk neki:

Első lépés: Telepítsük fel az X11Vnc-t.

sudo apt-get install x11vnc
sudo apt-get update

Ha ezzel megvagyunk akkor állítsunk be egy jelszót.

x11vnc -storepasswd

x11vnc_storepasswd

Ha beírtuk a jelszót, akkor ez lesz az alap jelszavunk amit a képen látható elérési úton linux vnc mappájában az alapértelmezett jelszófájlban tárolunk el. Ha akarjuk ellenőrizni, hogy sikeres volt-e a mentés akkor nano-val megnyithatjuk a file-t.

Ha máshol szeretnénk a jelszavunkat tárolni, akkor a következőképpen kell használni a storepasswd parancsot.

x11vnc -storepasswd jelszó_xy /elérési/út/jelszófájl

vagy

x11vnc -storepasswd /elérési/út/jelszófájl

Ebben az esetben amikor elindítjuk az alkalmazást, akkor nem elég csak az “x11vnc -usepw” parancsot használni hanem meg kell adni az elérési utat is a “-rfbauth /elérési/út/jelszófájl” paranccsal.

Ha ezzel megvagyunk akkor elindíthatjuk a VNC szervert a következő paranccsal:

x11vnc -usepw -forever

A “-forever” paramétert azért kell megadni mert, ha ezt nem tesszük meg akkor az első kapcsolódás után ha megszakad a kapcsolat a szerver le is áll.

A különböző paramétereket megtaláljuk itt.

Nos ha nem akarjuk azt, hogy az x11vnc szerver minden alkalommal elinduljon amikor a rendszerünk bebootolt, akkor ennyi volt csak a teendőnk. Viszont ha nem akarjuk, hogy minden egyes restart után el kelljen indítani a szervert akkor tegyük meg a következő lépéseket.

Hozzunk létre egy mappát az x11vnc desktop konfigurációs fájljának.

mkdir /home/pi/.config/autostart

Ha ezzel megvagyunk hozzuk létre a konfigurációs fájlt.

nano /home/pi/.config/autostart/x11vnc.desktop

Majd másoljuk bele a következőket:
[Desktop Entry]
Encoding=UTF-8
Type=Application
Name=X11VNC
Exec=x11vnc -forever -usepw -display :0 -ultrafilexfer
StartupNotify=false
Terminal=false
Hidden=false

Ha ezzel megvagyunk akkor mentsük el a file-t. (Ctrl+X,Y,Enter)

Majd indítsuk újra a rendszert. Amennyiben így nem indulna el magától a szerver, akkor ellenőrizzük le, hogy sikeresen bekerült-e a bootolt programok listájába. Ehhez van egy kiváló alkalmazás az “rconf” a további confighoz pedig használjuk a “sysv-rc-conf” nevű programot.

A telepítés roppant egyszerű:

aptitude install rcconf sysv-rc-conf

Ha ezzel megvagyunk akkor az “rcconf” paranccsal indítsuk el az alkalmazást és nézzük meg hogy elindul-e bootból az alkalmazásunk.

rconf(Amennyiben nem indulna a szerver, akkor a sysv-rc-conf alkalmazással állítsuk be a boot sequence-t.)

Ha erről is meggyőződtünk, akkor akkor már nincs is más dolgunk, csak telepítsünk fel egy kliens alkalmazást arra a gépre, amiről csatlakozni szeretnénk a vasra. Személy szerint én egy windows 7-es Pc-ről csatlakozok a BananaPi-hez és ehhez egy UltraVNC nevű klienst használok, amit le lehet tölteni innen.

Ha letöltöttük az alkalmazást és telepítettük, akkor nyissuk meg. A következő felület fog várni minket:

ultravncItt megadjuk az általunk konfigolt adapter Ip címét. A port automatikusan 5900. A “Quick options” értelemszerűen mint a képen “AUTO” és már csak a “Connect”-re kell kattintanunk.

Ezután ha mindent jól csináltunk akkor ez a kép fogad minket:

ultravnc_login

Beírjuk a jelszavunkat és a “Log On”-ra kattintunk. Ha ügyesek voltunk, márpedig ügyesek voltunk akkor megjelenik a BananaPi asztala.

ultra_desk

 

(Statisztika: 14 megtekintés)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.